» Versírás trükkök »

Rímfajták

Tiszta rím: a rímelő részek magánhangzója megegyezik (vagy majdnem megegyezik), és a mássalhangzóik is hasonló hangzásúak.

Asszonánc: a tiszta rím ellentéte, a magánhangzók egyezésén kívül nincs hasonlóság.

Mozaikrím: a rímelő rész több szóból áll össze.

Csonka rím: a rímet alkotó szavak egyike a másik szó utolsó szótagjának (vagy szótagjainak) elhagyásából lett képezve.

Kancsal rím: szándékosan élesen elütő hangzású sorvégek.

Kecskerím: olyan rím, amiben a mássalhangzók helyet cserélve követik egymást.

Visszhangrím: az előző sor utolsó néhány szótagjából áll a következő sor. (lásd pl. Balassi Bálint: Ötvennegyedik)

Általában kevésbé hatásos rímfajták:

Önrím: ugyanaz a szó szerepel a sorvégeken (esetleg kis változtatással).

Ragrím: a rím ugyanazon toldalékból fakad, kezdők általában gyakran alkalmazzák.

Kínrím: erőltetett rím, pl. ragrímből vagy valamilyen buta szójátékból származó.

Elhelyezkedés szerint:

Füzérrím (vagy láncrím): a sorvéghez hasonlóan kezdődik a következő sor.

Belső rím: egy soron belüli rím, pl. középrím.

Középrím: a belső rím egy fajtája, ahol a sor vége a közepével rímel.

Betűrím (vagy alliteráció): a szavak kezdőbetűinek vagy a szókezdő hangoknak az egybecsengése.

Sorrím: az egész sor rímel egy másik sorra.